Szálkáról

Kép r078 (2)A Szekszárdi-dombság déli részén, csodálatos természeti környezetben fekvő település már egy évtizede a Tolna megyei falusi turizmus legkedveltebb célpontja. A Bonyhádtól és Szekszárdtól egyaránt 12 kilométerre található községben mind többen foglalkoznak falusi vendéglátással és szállásértékesítéssel. Látványosan fejlődött a falu az utóbbi évékben. Sorra újították fel a régi parasztportákat és számtalan új családi ház épült, sőt egy új utca került kialakításra. Kiépült a teljes közműhálózata: vezetékes gáz és csatorna. Három panzió, étterem, tábor és kemping működik Szálkán.

 környék legnagyobb – a Lajvér-patakra duzzasztott 57 hektáros, majd 3 millió köbméteres – mesterséges tava is itt található. A víztároló partján a pár éve kialakított strandot a fürdőszezonban hétvégeken sok százan keresik fel. A horgászok egész évben használják a hatalmas tavat. Az ülepítő tóként épített kisebbik tavon a Szekszárd-Paksi Vízügyi Társulat horgászegyesülete gazdálkodik, a nagy tározón a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége.

Szálka első írásos említése a pécsváradi bencés apátság 1015-ös oklevelében történt. Régi nevei: Zaka, Szaka, Száka. A település a török alóli felszabadító háborúk alatt vált lakatlanná. A XVIII. század elején görögkeleti ortodox vallású szerbek, régi nevükön rácok és magyarok népesítették be. A század végétől folyamatosan települtek be a faluba a katolikus németek. A XX. század elejére fokozatosan vált németajkúvá. A két világháború között a község szerb etnikumú népessége fokozatosan Jugoszláviába költözött. 1946-ban a német lakosság döntő többségét kitelepítették Németországba.

Kép_mindenf (40)Közigazgatásilag Szálka a hatvanas évekig a Bonyhádi-járás községe, majd a Szekszárdi-járáshoz csatolták. Történetileg és etnikailag a Völgységhez, földrajzilag a Szekszárdi-dombsághoz tartozik. A megyeszékhely gyors ipari fejlesztése a hetvenes években végképp Szekszárdhoz kapcsolta a falut. A településkörzetesítés általános iskoláját elkerülte. A nyolc osztályos képzés a kilencvenes évek elején, az alsó tagozatos oktatás pár éve szűnt meg. Az iskolás gyermekek Szekszárdon tanulnak.

Közúton a Szekszárd-Bátaszék és a Bonyhád-Bátaszék közötti bekötőutakon lehet megközelíteni. Helyközi autóbusz közlekedés csak Szekszárd felől érinti Szálkát. Mőcsény vasúti megállója, amely a legközelebbi, 5 kilométerre van a falutól. A gyenge tömegközlekedési lehetőségek ellenére látványosan növekszik az idegenforgalom a hétvégeken a környéken.

A gyalogos turisták sűrűn felkeresik, hiszen a „Rockenbauer Pál” Dél-Dunántúli Kéktúra és a Dél-Dunántúli Piros Túra útvonal érintő pontja. Ezeknek a vándortúráknak a résztvevői első szállásukat itt tervezik Szekszárd után vagy előtt. A víztároló minden oldalán turistaút-hálózat vezeti a túrázókat. Könnyű séta eljutni a Mőcsényi vasúti megállóhoz, illetve a szomszédos Grábóc szerb ortodox kolostorához és templomához. Jelzett úton közepes nehézségű túrával érinthető a Szekszárdi-dombság keleti gerincén, a Görögszón található Mausz-kápolna, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetünk a Sárköz falvaiban és távolabbi Gemenci-erdőben. A frissen jelzett „sárga kereszt” turistaúton pár kilométeres gyaloglás után Alsónánára, onnan az Alsónánai-víztároló mellett a Mórágy-Alsónánai vasúti megállóhoz és Mórágyra érkezhetünk. Közepes nehézségű túrákkal a Sötétvölgyi Parkerdő, Szekszárd és Bonyhád is elérhető Szálkáról.

A kék kereszt jelzésű turistaúton, amely a falu északnyugati szélétől indul a Hármas-halom felé, gyönyörű panorámában lesz részük. A Szálkai-hegy magassági pontjától az egész Keleti-Mecsek látható a Templom-hegytől a Somlyóig. Innen a közeli Grábóc szerb kolostorának templomtornya is megfigyelhető. A sűrűn jelzett turistaút-hálózat segíti a kirándulókat a tájékozódásban. A terület jobb megismerésében a friss kiadású Szekszárdi-dombság és Gemenc turistatérkép segít. A túrakerékpárosok és a tereplovaglók egyre gyakrabban járják a környék erdei útjait.

A vadászok körében is ismerősen cseng Szálka neve. 1891-ben Reinspach János a Montenuovo hercegi erdőbirtokon elejtett gímszarvasbika trófeája 60 évig vezette a világranglistát. Ennek emlékére 2005-ben egy látványos szarvasbika szobrot állítottak a faluközpontban. Alkotója a Szekszárdon élő Farkas Pál szobrászművész. A falu közelében található a Szarvas-kút nevű forrás, amelyet a Montenuovo-család építetett, a híres trófeára emlékeztetve. Turistaút még nem vezet a forráshoz. Bármely évszakban szép látnivalók teszik feledhetetlenné a szálkai kirándulást.